ingatlan város

Fenntartható városok: ki fogja ezt kifizetni?

Az évszázad végére a világnépesség 84 százaléka városokban fog élni, de a globális GDP 82 százaléka már ma is a városokban termelődik meg. A városoknak éppen ezért egyre több fejlesztési kihívásnak kell megfelelniük - hangzott el a Portfolio szervezésében megvalósuló Smart City 2018 konferencián, ahol a piac legfontosabb szakemberei vitatták meg a téma aktuális kérdéseit.

Hiába az elektromos autó, egy dolog még nagyon kellene az élhető városhoz

A városok élhetőségét befolyásoló egyik legfontosabb tényező a levegőminőség, aminek kapcsán a legtöbben azonnal a közlekedés során keletkező kipufogógázokra gondolnak. Világszerte azonban a teljes szén-dioxid kibocsátás harmadáért az épületek a felelősek, így ha valódi levegőminőség-javulást szeretnénk elérni, az autók mellett az épületek zöldítésével is foglalkozni kell.

Térképen Európa legokosabb városai

A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta az Eib.org kutatása, hogy hol állnak a smart megoldások alkalmazásában. Az eredményeket látványos térképeken nézhetjük meg.

A Westend mögött épül a jövő városa

Tavaly érkezett a bejelentés, hogy a WestEnd City Center melletti több, mint 9 hektáros területen egy új városrész megtervezését kezdik el. A Central Park projekt egy olyan koncepció kialakítását jelenti, ami a környék többi projektjének bevonásával minden generáció számára egy sokkal okosabb várost, vagy másként fogalmazva élhetőbb Budapestet jelentene. A látványtervek, videók és tervek még ebben az évben elkészülhetnek, a projekt jelenlegi állásáról és az aktuális kérdésekről Ágházi Gyulát, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatóját kérdeztük elöljáróban, aki a projektet részletesebben is bemutatja a június 7-én megrendezésre kerülő Smart City Konferencián.

Grandiózus jövőbeli terveket jelentett be két magyar város

A jövőnkre, a városokban élő lakosság életminőségére nézve rendkívül fontos lépéseket tesznek egyes magyar városaink azzal, hogy olyan együttműködéseket kötnek, amik segítik és gyorsítják a fejlesztéseket. Legutóbb Paks és Salgótarján kötött Smart City "okosváros" és Smart Grid "okoshálózat" fejlesztések kidolgozására és megvalósítására vonatkozó megállapodást. Az erről szóló dokumentumokat a két város vezetője, Szabó Péter (Paks) és Fekete Zsolt (Salgótarján) polgármesterek írták alá pénteken, Pakson. A cél az ismeretek és tapasztalatok megosztásával a költségek csökkentése és a programok sikerességének felgyorsítása. Illetve nem titkolt célja egyik városnak sem, hogy a következő időszakban jelentősen növelje az állandó lakóinak számát. Paksnál ez egy speciális helyzet, hiszen az új paksi blokkok építése miatt odaáramló mintegy 10-15 ezer dolgozóból 6 ezren a városban maradhatnak hosszú távon, ám Salgótarjánnak komoly munka lesz a tervek szerint mintegy 10 ezer fővel növelnie a lakosságát. A hazai városok, illetve az okosvárosok küzdelme végérvényesen beindult. A kérdés csak az, hogy a következő évtizedben ki lesz vonzó és ki marad majd le a legjobb életminőséget nyújtó városok versenyében.

Gyökeresen át kell alakítani az oktatást, ha nem akarunk teljesen lemaradni

A már most rendelkezésre álló és a közeljövőben megjelenő technológiák az országok gazdasági fejlődésében is nagy változásokat hozhatnak. 79 ország bevonásával készítette el a Huawei azt a kutatást, melynek során 40 különböző mutató segítségével határozta meg az országok digitális átalakulásának fejlődését. Az eredmények alapján az országokat három csoportra osztotta: élenjárók, alkalmazkodók és kezdők. Magyarország jelenleg a középmezőnyben van, de nem árt résen lenni, mivel egy új technológia időben történő alkalmazása akár rövid távon is jelentős előnyökkel járhat.

Lebontják a hírhedt Hős utcai gettót

A kőbányai önkormányzat várhatóan lebontja a Hős utca elhíresült ingatlanjait. D. Kovács Róbert polgármester az InfoRádiónak azt mondta: minden ott lakónak, valamint a szintén érintett Bihari utcai házakban élőnek próbálják megoldani a lakhatását.

Az okos város előre gondolkodik, és már most a jövőre készül

A korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy miként képzelik el Nyugat-Európában a smart tömegközlekedést, most a magyar megoldásokat mutatjuk be. Milyen ötletek tehetik még élhetőbbé hazánk városait is? Elsősorban a közösségi közlekedés erősítése lehet a cél, legyen szó tömegközlekedésről, vagy akár a közösségi kerékpár vagy autó használatról.

Hihetetlen megoldások formálhatják át az utazást

A városok jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a jelentős népességbővülés ellenére képesek legyen az ott élő nagy embertömegek mozgatására. Mivel a saját autós közlekedés ilyen nagyságban történő bővülése ellehetetlenítené a városokat, inkább a tömegközlekedésre érdemes helyezni a hangsúlyt az élhetőség fenntartása vagy javítása érdekében. Ennek pedig számos módja lehet, amelyeket a világ különböző pontjain több sikeres projekt is bizonyít, mint önvezető autók bevezetése a tömegközlekedésbe, vezeték nélküli elektromos buszok, vagy különböző információs rendszerek, amik a közlekedési módok összehangolásáról gondoskodnak.

Drágul a parkolás a belvárosban

Drágul a parkolás a belvárosban

Új parkolási fizetőövezeteket alakítanak ki Újbudán és Zuglóban. Az V. kerület nagy részén óránként 525 forintra emelkedik a várakozási díj, míg az állatkertnél csökkennek a parkolási díjak.

Elkészült az utolsó felújított metrókocsi is

Elkészült a Moszkva-közeli Mityistyiben az utolsó, a budapesti 3-as metró vonalára készült szerelvény, amely már úton van Magyarországra, a szerelvényeket felújító Metrovagonmas közlése szerint.

Ezeket az idegesítő járműveket tiltották ki a belvárosi sétálóutcákból

A belvárosi képviselő-testület döntése értelmében június közepétől tilos a Belvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogutakon és gyalogos övezeteken az alábbi eszközök használata: segway, elektromos kerékpár, elektromos roller, hoverboard, elektromos gördeszka, sörbike, riksa - írja az index.hu

Pokorni: Ahová Tarlós lába ér, ott éppen fákat vágnak ki a tudta nélkül

Imponáló előadói névsor gyűlt össze hétfő délután egy kis budai rendezvényteremben, a Barabás Villában, ahol a közigazgatás és szakma krémje vitatta meg a Déli pályaudvar jövőjét. Üzenetekkel teletűzdelt köszöntőt mondott Fürjes Balázs, Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár mellett Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, illetve Fónagy János a Közlekedéstudományi Egyesület Elnöke is. Hogy mi lesz pontosan a Délivel, arra még csak utalások, ötletek, előzetes tervek születtek, hosszú még az út a végleges koncepcióig, de látszik több olyan pont, amiben megvan az egyetértés. Ám a XII. kerület első embere nyitóbeszédében a Délivel kapcsolatos konkrét javaslatokon túl is ment és üzent Tarlós Istvánnak is. Határozottan kijelentette, hogy a területen illetékes I. és XII. kerületi önkormányzatok ki kívánják venni a részüket a folyamatban a tervezéstől a megvalósításig. "Nem kiskirályok vagyunk, ahogy azt mostanában egyre többet hallom bizonyos körökből, hanem jó gazdák! Beszélni kell velünk úgy, ahogy te teszed." - utalt köszöntője végén Pokorni arra, hogy Fürjes Balázs a lakossággal, a városvezetőkkel és a szakmával való közös gondolkodást, tervezést hozta legfontosabb üzenetként a Déli ügyében is.

Okosváros: kik lesznek az igazi nyertesek?

A szemünk előtt zajló negyedik ipari forradalom a digitalizáció, a big data, az Internet of Things, vagy az önvezető autók megjelenése gyökeresen fogják átalakítani városainkat. Hogy pontosan mit is jelent a smart city vagyis az okosváros, arra Kiss Péter, a Protheus Holding Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Pontozták Budapestet: nem gondoltuk volna, hogy ebben vagyunk a leggyengébbek

Miben jobb Svájc vagy Szingapúr Magyarországnál? Melyek azok az eszközök és szolgáltatások, amiket a magyarok alig használnak és ez a városok előrehaladottságán is meglátszik? Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan lehet pontozni egy város fejlettségét, ezek alapján miben a legerősebb Budapest és miben a leggyengébb. Az eredmény igencsak meghökkentő lett.

A világ legmagasabb felhőkarcolói - Milyen lesz az élet 1 kilométer magasan?

A gazdasági hatalom talán egyik mércéjeként is szolgálhatnak azok az őrült magas épületek, amelyeket a világ egyes pontjain az elmúlt években építettek. A legmagasabb felhőkarcolók listáján egyértelműen szerepel Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia. Bár már eddig is szép számban épültek az őrületesen magas épületek, a következő egy-két év még érdekesebb lehet, ugyanis egy új ingatlan kerülhet a legmagasabb felhőkarcolók listájának élére.

Felújítottak két budapesti szállodát (képgaléria)

Megújult a Danubius Hotels Group két budapesti szállodája. A nagykörúti Radisson Blu Béke Hotel és a Danubius Hotel Helia felújított recepcióval és vendégtérrel várja a látogatókat. Előbbiben három emeleten a szobák és a földszinti rendezvénytermek is megújultak.

Fürödni fognak a pénzben a magyar városok - Sok száz milliárdos program, ami mindent felforgat

A Modern Városok Program keretein belül összesen 150-180 milliárd forint jut közvetlenül smart city fejlesztésekre, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ebből az összegből milyen projektek fognak megvalósulni. Kétségtelen, hogy a smart city koncepciójának elterjedése gyökeresen átalakítja majd városainkat, az egyes ötletek és megoldások közül azonban csak azok lehetnek életképesek, amelyek hosszabb távon is nyereségesen üzemeltethetők lesznek.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Amerika megtámadta Iránt - Így reagál az olaj, a tőzsdék és a forint
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.